Az Evolúciós

KÖNYV LETÖLTÉS

Download (DOC)
Download (PDF)
Hozzászólás

A KÖNYV FEJEZETEI

< <
18 / total: 23

Az Evolúciós Elmélet: Egy Materialista Kényszerűség
A Darwinizmus És A Materializmus

Atények, melyeket könyvünkben ezidáig megvizsgáltunk azt mutatják, hogy az evolúciós elméletnek semmiféle tudományos alapja nincsen, sőt, az evolucionista felvetések nyilvánvalóan ütköznek a tudományos felfedezésekkel. Vagyis nem a tudomány az, ami az elméletet fenntartja. Az evolúciós elméletet egyes "tudósok" teljesen más okból védelmezik.

Ez az ok a materialista filozófia.

A materialista filozófia a történelem egyik legrégibb gondolatrendszere, amelynek alapvető jellemzője, hogy az anyagot kizárólagos létezőnek véli. E gondolatmenet szerint az anyag öröktől fogva létezik és minden, ami létezik, anyag. Ez a felfogás természetesen nem hagy helyet egy Teremtőben való hitnek. Ennek a logikának megfelelően a materializmus, már a kezdetektől fogva, mindenfajta Isten-hittel illetve Isten által kinyilatkoztatott vallással szemben áll.

De vajon a materializmus helyénvaló-e? Egy filozófia helyességét vagy helytelenségét úgy lehet megállapítani, ha az adott filozófia tudományos feltevéseit tudományos úton vizsgáljuk meg. A 10. században például előfordulhatott, hogy egy filozófus azzal a feltételezéssel álljon elő, a Hold felszínén egy óriási áldott fa nőtt és minden élőlény tulajdonképpen ennek a hatalmas fának a termése. Akár egy érett gyümölcs, mindenki onnan pottyant a Földre. És akadhatnak olyan emberek, akik ezt a filozófiát vonzónak találják. A 20. században azonban, amikor az emberek feljutottak a Holdra, ez a filozófia már nem tarthatja magát. Hiszen tudományos úton, azaz megfigyelésekkel és különféle kísérletekkel nyilvánvalóvá vált, van-e ott ilyen fa vagy nincsen.

A materialista feltevést is megvizsgálhatjuk tudományos módszerrel. Utánajárhatunk, vajon öröktől fogva létezik-e az anyag, illetve képes volt-e egy anyagon túli Teremtő nélkül megszervezni saját magát és az életet. Ha ennek utánanézünk, azt látjuk, hogy a materializmus alapjában véve elbukott. Az elmélet, mely szerint az anyag öröktől fogva létezik, a Big Bang (Nagy Robbanás) teóriájával, mely az Univerzum semmiből való kialakulását bizonyítja, összeomlott. Ami pedig azt a feltételezést illeti, hogy az anyag önszerveződő és életet képes generálni, nos ezt hívjuk "evolúciós elméletnek" és mint már láthattuk, ez az elmélet is megdőlt.

De ha valaki a materializmus mellett kötelezte el magát és mindennél előbbre tartja a materialista filozófiától való függését, akkor az nem így viselkedik. Ha pedig "elsősorban materialista s csak aztán tudós", nem hagyja cserben a materializmust csak azért, mert azt látja, hogy a tudomány megcáfolta az evolúciót. Ellenkezőleg, történjék bármi, valamilyen módon megkísérli támogatni és fenntartani a materializmust. Ezt figyelhetjük meg ma az evoluciós elméletet védelmező tudósokon.

Érdekes, hogy ezt időnként maguk is bevallják. A Harward Egyeten híres genetikusa, a szókimondó evolucionista Richard Lewontin így fejezi ki, hogy ő "elsősorban materialista, s csak aztán tudós":

Mi hiszünk a materializmusban. "A priori" (magától értetődő, igaznak feltételezett) hit ez. Nem a tudományos módszerek és szabályok kényszerítenek minket arra, hogy a világnak materialista magyarázattal szolgáljunk. Ellenkezőleg, a materializmushoz való "a priori" kötődésünk miatt folyamodunk olyan kutatási módszerekhez és fogalmakhoz, amelyek materialista magyarázatot adnak a világra. Mivel a materializmus az abszolút igazság, nem hagyhatjuk, hogy napvilágra kerüljön olyan magyarázat, amely Isten létét fedné fel.1

Az "a priori" jelző, amit Lewontin használ, nagyon fontos. Ez a filozófiai terminus olyan előfeltételezést takar, amelyet semmiféle kísérleti tudomány nem támaszt alá. Ha nincsen tudásunk arról, hogy valami helyes-e, de feltételezzük, hogy helyes és elfogadjuk, az "a priori" tétel. Ahogyan az evolucionista Lewontin egyértelműen kifejezte, a materializmus is "a priori" az evolucionisták számára és megpróbálják ennek megfeleltetni a tudományt. Mivel a materializmus kénytelen kategorikusan tagadni egy Teremtő létét, az egyetlen alternatíva, ami marad számukra az, hogy az evolúciós elméletbe kapaszkodnak. Bármennyire cáfolják is a tudományos adatok az evolúciót, az említett tudósok továbbra is "a priori igaznak" fogják tartani.

Ez az elfogultság olyan tudománytalan és a józan ésszel is ütköző hiedelemhez vezet, mint az evolucionisták abbéli hite, hogy "a tudatlan anyag önszerveződő". A New York-i Egyetem kémiaprofesszora és DNS-szakértője Robert Shapiro, ekképpen fejti ki az evolucionisták hitét és az annak alapját képező materialista dogmát:

Nekünk egy olyan egyszerű vegyi anyagok keverékéből álló evolúciós kezdetre van szükségünk, amely az első hatékony replikátorhoz (vagyis a DNS vagy az RNS kialakulásához) vezet. Ezt a kezdetet "kémiai evolúciónak" vagy "az anyag önszerveződésének" nevezik, ám soha nem írták le részletesen, hogy milyen ez és nem tudták bebizonyítani a létezését. Csak azért hisznek egy ilyen kezdet meglétében, hogy továbbra is kötődhessenek a dialektikus materializmushoz.2

Az ismert biológus Hubert Yockey ugyanezt az tényt így magyarázza:

A dialektikus materializmus kizárólagos és átfogó tanításaiban való hit nagyon fontos szerepet játszik az élet eredetének forgatókönyvét illetően... annak ellenére, hogy nem áll rendelkezésre semmiféle bizonyíték arra, hogy az élet magától jött volna létre, sőt inkább ellentmondanak az érvek ennek, a materialisták kitartanak elképzelésük mellett.3

Világszerte ez a materialista dogma az alapja az evolúciós propagandának. Az, hogy a nyugati vezető médiaszervekben, valamint a neves és "jelentős" tudományos lapokban lépten-nyomon evolucionista propagandába ütközünk, ezeknek az ideológiai és filozófiai előírásoknak az egyik következménye. Az evolúció ideológiai szempontból elengedhetetlen, ezért a tudomány standardjait meghatározó materialista körök vitathatatlan tabu témává tették.

A többi tudós pedig, saját karrierjének folytonossága érdekében, ezt az erőltetett elméletet védelmezi, vagy legalábbis nem szól ellene semmit. Ahhoz, hogy egy nyugati országban egy akadémikusból "docens" vagy "professzor" legyen, illetve hogy megtartsa ezt a címet, muszáj minden évben bizonyos tudományos lapokban referálnia. A szóban forgó, biológiatudománnyal foglalkozó lapok mindegyikét az evolucionisták tartják ellenőrzésük alatt, akik viszont nem járulnak hozzá, hogy bármilyen evolúcióellenes írás napvilágot lásson. Ebből kifolyólag minden biológus ezen uralkodó nézetnek megfelelően kénytelen munkálkodni. Hiszen ők is részesei a fennálló materialista rendszernek, amely ideológiailag szükségesnek tartja az evolúciót. Ezért vakon védelmezik mindazt a "lehetetlen véletlent", amit könyvünkben megvizsgáltunk.

Materialisták vallomásai

A neves evolucionista, a német biológus Hoimar Von Dithfurt sorai remekül kifejezik a materialista felfogást, mely mellőzi a gondolkodást. Dithfurt az élővilág rendkívül összetett felépítését látva, arra a kérdésre, hogy kialakulhat-e az élővilág véletlenek folytán, azt válaszolja:

Valóban lehetséges, hogy kizárólag véletlenek folytán ilyen összhang szülessen? Az egész biológiai evolúciónak ez az elsőszámú kérdése... Aki a modern természettudományokat pártolja, annak nincs is más választása, mint "igennel" felelni erre a kérdésre. Hiszen azt tűzte ki céljául, hogy közvetlenül a természeti törvényekre támaszkodva, érthetően magyarázza meg a természeti eseményeket, figyelmen kívül hagyva egy természetfeletti erő beavatkozását?4

Ahogy azt Dithfurt is elmondja, a materialista tudományos felfogás alapelve az, hogy az életet egy "természetfeletti erő beavatkozása" nélkül, vagyis a teremtés megtagadásával magyarázza meg. Ha valaki ezt az elvet már egyszer vonzónak találta, a legképtelenebb feltevéseket is könnyen el tudja fogadni. Erre a dogmatikus ideológiára szinte minden evolucionista munkában találunk példát. Törökországban a vezető evolucionisták egyike Ali Demirsoy professzor. Mint az előző oldalakon már kifejtettük, Demirsoy szerint az élethez nélkülözhetetlen egyik alapfehérje, a citokróm-C véletlen kialakulására körülbelül olyan kevés az esély, mint hogy "egy majom írógépen elütés nélkül megírja az emberiség történetét." "5

Nincs kétség, a véletlen evolúció lehetőségét elfogadni annyi, mint megsérteni a józan ész és a logika alapelveit. Ha az ember egy darab papíron egyetlen leírt betűt lát, biztos abban, hogy azt a betűt valaki tudatosan írta oda. Ha az emberiség történetét elbeszélő könyv akad a kezünkbe, még inkább biztosak lehetünk abban, hogy ez egy író tollából született. Aki nem gyengeelméjű, az nem fogja azt állítani, hogy ennek a hatalmas könyvnek a betűi "véletlenül" kerültek egymás mellé.

Felettéb érdekes azonban, hogy az "evolucionista tudós", dr. Ali Demirsoy professzor éppen ezt ismerte el:

Annak valószínűsége, hogy egyetlen citokróm-C szekvencia létrejöjjön a véletlen folytán, szinte a nullával egyenlő. Vagyis azt mondhatjuk, hogy ha az élő szervezethez egy bizonyos szekvencia szükséges, annak esélye, hogy ez véletlenszerűen jöjjön létre, kevesebb, mint egyetlen alkalom az egész Univerzumra nézve. Vagy pedig létrejöttéért olyan természetfeletti erők felelnek, amelyeket soha nem fogunk tudni meghatározni. Ez utóbbit elismerni nem felel meg a tudományos céloknak, ezért az első feltételezést kell elfogadni és átgondolni.6
Röviden, Demirsoy inkább a lehetlent választja, minthogy elfogadja "természetfeletti erők" létét, vagyis Isten teremtését. Nyilvánvaló, hogy ennek a hozzáállásnak semmi köze sincsen a tudományhoz. Demirsoy egy másik kérdést, a sejtben levő mitokondriumok eredetét illetően elfogadja a véletlen magyarázatát, holott az "meglehetősen ellentmond a tudományos felfogásnak":

A kérdés legkényesebb pontja az, hogyan tesznek szert a mitokondriumok erre a tulajdonságra. Hiszen ahhoz is felfoghatatlanul sok véletlennek kell összejátszania, hogy egyetlen egyedben megjelenjen ez a tulajdonság... A légzésért felelős, minden szinten más-más katalizátorként működő enzimek alkotják a mechanizmus alapját. Ezt az enzimsort vagy egészében tartalmazza egy sejt vagy sem. Annak nincsen értelme, hogy néhányukat tartalmazza csupán. Hiszen ha bármelyik enzim hiányzik, akkor nincsen semmi értelme az egésznek. Itt azzal együtt, hogy ez meglehetősen ellenkezik a tudományos gondolkodással, ha tetszik ha nem, el kell fogadnunk,hogy az egész légzőrendszer összes enzimje egyszerre van jelen a sejt belsejében, méghozzá hiánytalanul, még mielőtt reakcióba lépne az oxigénnel. Ezzel mintegy kiküszöbölve még dogmatikusabb magyarázatokat és spekulációkat.7

Mindezekből a sorokból nyilvánvaló, hogy az evolúció nem egy olyan elmélet, ami a tudományos kutatások eredményeként született. Ellenkezőleg, ezt az elméletet a materialista filozófia igényeihez szabták, majd tabutémává vált, amit megpróbálnak elfogadtatni az emberekkel annak ellenére, hogy nem takar tudományos tényeket. Úgyszintén az evolucionisták írásaiból tudjuk, hogy mindezen erőfeszítéseknek "célja" van: az, hogy az emberek tagadják meg, hogy az élet egy Teremtőtől származik.

Az evolucionisták ezt a célt "tudományos célnak" hívják. Pedig amiről beszélnek az nem tudomány, hanem materialista filozófia. A materializmus kategorikusan elutasítja az anyagon-túli (vagy "természetfeletti") létezését. A tudomány viszont nem köteles egy ilyen dogmával azonosulni. A tudomány azért felelős, hogy kutassa a természetet és eredményeket mutasson fel kutatásairól. Ha pedig az eredményekből az derül ki, hogy a természetet valaki megteremtette, akkor a tudománynak ezt kell elfogadnia. Egy igazi tudósnak is ezt kell tennie ahelyett, hogy 19. századi elavult materialista dogmákhoz ragaszkodva lehetetlen forgatókönyveket védelmez.


1. Richard Lewontin, "The Demon-Haunted World", The New York Review of Books, 9 Ocak, 1997, s. 28.
2. Robert Shapiro, Origins: A Sceptic's Guide to the Creation of Life on Earth. Summit Books, New York: 1986, s. 207.
3. Hubert Yockey, "Self-Organization, Origin of Life Scenarios and Information Theory", Journal of Theoretical Biology, Cilt 91, 1981, ss. 27-28.
4. Hoimar Von Ditfudrth, Dinozorlarin Sessiz Gecesi, Cilt 2, Çev. Veysel Atayman, 2.b. Istanbul: Alan Yayincilik, Mart 1995, s. 64.
5. Ali Demirsoy, Kalitim ve Evrim, Ankara: Meteksan Yayinlari, 1984, s. 61.
6. Ali Demirsoy, Kalitim ve Evrim, s. 61.
7. Ali Demirsoy, Kalitim ve Evrim, s. 94.

leon trotsky,komünizm charles darwin, evrim teorisi karl marks, materyalizm
Leon Trotsky Charles Darwin Karl Marks

Annak ellenére, hogy Darwin elméletét a tudomány megcáfolta, még mindig kitartóan védelmezik. Ennek egyetlen oka az elmélet materializmussal való megbonthatatlan kapcsolata. Darwin a materialista filozófiát a természettudományokra alkalmazta. Akik azonosultak ezzel a filozófiával, elsősorban a marxisták, történjék bármi, tovább védelmezik Darwin tanait.

Korunkban az evolúciós elméletet pártolók egyik leghíresebbike Douglas Futuyma biológus, aki a következő sorokkal beismeri, valójában miért fontos az evolúciós elmélet: "Marx materialista teóriája, amely megmagyarázza az emberiség történetét és Darwin evolúciós elmélete együtt hatalmas lépést jelentett a materializmus talaján".1

Az ugyancsak nagyon híres evolucionista paleontológus Stephen J. Gould azt mondja: "Darwin a természet tanulmányozása közben roppant következetes materialista filozófiát követett".2 Leon Trotsky, aki Leninnel együtt az orosz kommunista rezsim két nagy építőjének egyike, így kommentál: "Darwin felfedezése az egész szerves anyagot illetően a dialektika (dialektikus materializmus) legnagyobb győzelme lett.3 A tudomány azonban megmutatta, hogy a darwinizmus nem győzelmet hozott a materializmusnak, hanem teljes bukást.

A materializmus tudományos bukása

A materializmus, mely az evolúciós elmélet filozófiai alapját szolgáltatja, a 19. században olyan feltételezésekbe bocsátkozott, melyek szerint az Univerzum öröktől fogva létezik vagyis nem teremtett, és az egész élővilág megmagyarázható az anyagban végbemenő reakciókkal. A 20. századi tudományos felfedezések azonban teljes mértékben hatálytalanították ezeket a feltételezéseket.

Az Univerzum öröktől való létének gondolatát a Big Bang teóriája döntötte meg, amely kijelenti, hogy a Világegyetem 15 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas robbanás következtében keletkezett. A Big Bang bebizonyította, hogy az Univerzum minden anyaga a "semmiből lett", vagyis teremtetett. A materializmus vezető védelmezőinek egyike, az ateista filozófus Anthony Flew ebben a kérdésben bevallja:

Azt mondják, jó az ember lelkének, ha vallomást tesz. Én is bevallok valamit: a Big Bang modell egy ateista szemszögéből nézve meglehetősen zavaró. Mert a tudomány egy olyan állítást bizonyított be, amit vallásos források régóta védelmeznek: azt, hogy a Világegyetemnek volt kezdete.4

A Big Bang azt is megmutatta, hogy az Univerzum minden szintje ellenőrzött teremtéssel jött létre. Mert a Big Bang következtében olyan rendszer született, amilyen egy felügyelet nélküli robbanás során nem alakulhat ki. A híres fizikus Paul Davies azt mondja erről az igen érdekes helyzetről:

"Nagyon nehéz nem elfogadni, hogy az Univerzum jelenlegi szerkezetét, mely nagyon kis mértékű változásokra is érzékeny, nem egy igen figyelmes tudat hozta létre... A természet legalapvetőbb egyensúlyi állapotaiban fellelhető meghatározott számú finom egyensúly meglehetősen nyomatékos bizonyíték egy kozmikus tervezettség létének elfogadására."5

Ugyanezzel a ténnyel szemben az amerikai csillagász professzor George Greenstein kijelenti:

"A bizonyítékokat vizsgálva egy fontos igazsággal kerülünk szembe. (Az Univerzum létrejöttében) egy természetfeletti értelem - vagy Értelem - kellett, hogy közreműködjön."6

A tudomány a materializmusnak azt a feltételezését is megcáfolta, hogy a "az élővilág az anyagban végbemenő reakciókkal megmagyarázható". Főként az egyes élőlényeket meghatározó genetikai információ eredete nem magyarázható meg semmiképpen anyagi tényezőkkel. Az evolúciós elmélet vezető védelmezőinek egyike, George C. Williams, egy 1995-ös írásában beismeri ezt az igazságot:

Az evolucionista biológusok ezidáig nem vették észre, hogy két különböző területen munkálkodnak. Ez a két terület az anyag és az információ... A gének többek puszta anyagi dolognál, a gének egy-egy információs csomag... Ez azt mutatja, hogy az információ és az anyag a lét két különböző területe, és ennek a két különböző területnek az eredetét is külön-külön kell vizsgálni.7

Ez azt bizonyítja, hogy létezik egy anyagon túli Értelem, amely a genetikai információt létrehozza. Hiszen az anyag önmagában képtelen információteremtésre. A német Föderális Fizika és Technológia Intézetének vezető professzora Dr. Werner Gitt ezt így magyarázza:

Minden megfigyelés azt mutatja, hogy az információ létrejöttéhez szükség van egy olyan értelemre, amely használja szabad akaratát, ítéletét és teremtő képességét... Nincs semmilyen természeti törvény, fizikai folyamat vagy anyagi esemény, amely lehetővé tenné, hogy az anyag hozza létre az információt.8

Mindezek a tudományos tények azt mutatják, hogy az Univerzumot és az élővilágot egy végtelen erő és tudás birtokosa, egy Teremtő vagyis Isten hozta létre. A materializmus pedig a század neves gondolkodójának Arthur Koestler-nek a kifejezésével élve "nem állíthatja többé, hogy tudományos filozófia"9

A materialisták, a hamis vallás és az igaz vallás

Ezidáig láttuk, hogy a materialista filozófia körei mekkora kárt okoztak a tudománynak és hogy egy evolúciós mesével, amiben elvakultan hisznek, nem átallták becsapni az embereket. Azt is el kell azonban ismernünk, hogy az említett materialista csoportok, bár nem állt szándékukban, nagy "szolgálatot" tettek.

Méghozzá úgy, hogy miközben igyekeztek legalizálni saját, valótlan, ateista gondolataikat, felvázolták előttünk az Iszlám nevében felbukkanó, elvakult és maradi ostobaságokat, következetlenségeket. A materialista-evolúciós csoportok támadásainak segítségével napvilágra került a hamis vallás, amelynek semmi köze a Koránhoz és az Iszlámhoz, amely hiedelmeken, babonákon és másoktól hallott gyakorlaton alapszik, és közelről s távolról sem egyezik a Koránban leírt igazi Iszlámmal. Kiderült az Iszlám nevében fellépő kétszínű csoportok kitalált vallásának minden ellentmondása, következetlensége és ésszerűtlensége, amelyre mindenféle jogos magyarázat vagy bizonyíték nélkül hivatkoznak.

Ezáltal a materialisták hozzájárultak ahhoz, hogy sok ember, tudatára ébredve a maradi és konzervatív gondolkodás adta korlátoltságnak, a vallás eredetét a valódi forrásban, a Koránban kezdje el keresni. Akaratlanul is, de Isten parancsát teljesítik és a vallás hasznára vannak. Emellett megmutatják az Isten nevében alkalmazott hamis vallást, a népnek Iszlámként bemutatott mentalitás mindennemű kezdetlegességét, és segítenek abban, hogy a társadalom többségét fenyegető maradi rendszer hatása megszűnjön.

Ezáltal, egymás ellen használva a vallás ellenségeit, sorsuknak megfelelően Isten parancsának eszközei lesznek, vagyis annak, hogy az igaz vallás fennmaradjon, anélkül hogy ez az ő kezükben lenne. Isten eképpen tudatja ezt a Koránban:

...Ha Allah nem tartotta volna vissza az embereket - egyeseket mások által -, akkor bizony a földet elborította volna a romlás... (Korán, 2:251)
Ezen a ponton hasznosnak találjuk nyitva hagyni  a lehetőséget főként azok számára, akik országunkban az evolucionista materialista gondolatot védelmezik. Lehet, hogy ezek az emberek valóban őszintén keresnek már gyermekkoruktól fogva, csak az Iszlám nevében gyártott hiedelmek, a Próféta nevében kitalált hazugságok hatására eltávolodtak a vallástól és talán nem volt lehetőségük arra, hogy megtudják róla az igazságot. Talán az Iszlámot olyan kitalációkkal, ostobaságokkal, maradi és fanatikus mentalitással azonosítják, amik nincsenek is benne a Koránban és talán a vallás olyan ellenségeinek tollából ismerik, mint Turan Dursun, Erdogan Aydin, Ilhan Arsel, vagy Dogu Perinçek. Jóllehet az Iszlám lényege nagyon különbözik ettől, sőt homlokegyenest ellentétes vele. Ezért mindenekelőtt azt javasoljuk nekik, hogy vegyék kezükbe a Koránt, őszintén, lelkiismeretesen és előítéletek nélkül olvassák Isten könyvét, és ebből a forrásból tanulják meg a vallás lényegét. Azokkal a dolgokkal kapcsolatban pedig, amelyeknél gondolataik megakadnak, a Korán alapkérdéseiről szóló magyarázó könyvekhez fordulhatnak, melyeket ezen sorok írója, Harun Yahya illetve Cavit Yalçin neve alatt ismerhetnek meg.

 

1. Douglas Futuyma, Evolutionary Biology, 2.b., Sunderland, MA: Sinauer, 1986, s. 3.
2. Alan Woods, Ted Grant, "Marxism and Darwinism", Reason in Revolt: Marxism and Modern Science, London: 1993.
3. Alan Woods, Ted Grant. "Marxism and Darwinism", London: 1993.
4. Henry Margenau, Roy A. Vargesse, Cosmos, Bios, Theos, La Salle IL: Open Court Publishing, 1992, s. 241,
5. Paul Davies. God and Te New Physics. New York: Simon & Schuster, 1983, s. 189.
6. George Greenstein, The Symbiotic Universe, New York: William Morrow, 1988, s. 27.
7. George C. Williams. Third Culture: Beyond the Scientific Revolution, New York: Simon & Schuster, 1995, ss. 42-43
8. Werner Gitt. In the Beginning Was Information. LV, Bielefeld, Germany, ss. 107 141
9. Arthur Koestler, Janus: A Summing Up, New York: Vintage Books, 1978, s.250

18 / total 23
Harun Yahya Az Evolúciós című könyvét elolvashatja online, megoszthatja a Facebookon, a Twitteren vagy más hasonló közösségi portálokon, letöltheti számítógépére, szerzői jog megfizetése nélkül felhasználhatja szakdolgozatához, a honlapján vagy a blogján, másolhatja, sokszorosíthatja, szabadon terjesztheti, amennyiben a honlapot és a szerzőt forrásként feltünteti.
A honlapról | Beállítás kezdőlapként | Hozzáadás a kedvencekhez | RSS Feed
A honlapon talaláható összes dokumentum szerzői jog megfizetése nélkül másolható, nyomtatható és sokszorosítható, amennyiben a honlapot forrásként tüntetik fel.
(c) All publication rights of the personal photos of Mr. Adnan Oktar that are present in our website and in all other Harun Yahya works belong to Global Publication Ltd. Co. They cannot be used or published without prior consent even if used partially.
© 1994 Harun Yahya. www.harunyahya.com
page_top