Az álom példája

Akármelyik érzékszervből indulunk ki, soha nem juthatunk el vele a külvilág kívül létező lényegéhez. Ami ezt nekünk megmutatja, az a lényeges igazság, hogy olyan dolgokat, amelyek adott pillanatban nem léteznek, az álom során létezőnek érzékeljük. Az ember álmában nagyon valószerű eseményeket élhet át. Legurulhat a lépcsőn és eltörheti a lábát, komoly közúti balesetet szenvedhet, busz alá eshet, vagy ha megéhezik, bekap egy süteményt és jóllakik. A napi eseményekhez hasonló dolgokat álmunkban is ugyanolyan élethűen, ugyanolyan átérzéssel megtapasztalhatunk.

Van, hogy az ember azt álmodja, elüti őt egy autóbusz, majd e balesetet követően a kórházban tér magához s látja, hogy megnyomorodott. De ez csak egy álom. Szintén álmában az emberrel megeshet, hogy balesetet szenved és meghal, s látja, amint a halál angyalai magukhoz veszik a lelkét s megkezdődik a túlvilági élete. (Ez az esemény ugyanígy játszódik le az evilági életben is, amely az álomhoz hasonlóan egy benyomás.)

AZ ÁLOMBAN LÉVŐ VILÁG

Az Ön számára az anyag az, amit kezével megfog illetve, amit szemével lát. Jóllehet, Ön álmában is "megfogja a dolgokat és látja őket", annak ellenére, hogy valójában sem keze nincsen, sem szeme, sem pedig látni és megfognivaló tárgy. Ezeknek semmiféle anyagi valósága nincsen az Ön agyán kívül. Vagyis Ön becsapja saját magát.

Vajon a valóságos élet és az álom között mi a különbség? Végül is mindkét tapasztalat az agyban játszódik le. Ahogyan egy álombeli, nem létező világban nyugodtan tudunk élni, úgy ez evilági életünkre is érvényes. Semmilyen logikus indok nem akadályoz minket abban, hogy azt gondoljuk, amikor álmunkból felébredünk, egy hosszabb álmot kezdünk álmodni, amire azt mondjuk, valóságos élet. Az, hogy az álmot álomnak, a világot pedig valóságnak számítjuk, kizárólag megszokásunk és elfogultságunk eredménye. Ez azt mutatja, hogy ahogyan az álomból fel lehet minket ébreszteni, egy napon abból a világból is felébreszthetnek minket, amiről azt hisszük, hogy most benne élünk.

 

Az ember álmában nagyon tisztán érzékeli a dolgokat és a különböző eseményeket: hallja a hangokat, érzékeli a szilárdságot, érzi a fájdalmat, látja a fényt és a színeket. Álmában minden éppen olyan természetesnek tűnik, mint a való életben. Egy süteménytől álmában is jóllakik. Annak ellenére, hogy a sütemény nem valóságos, a jóllakottság érzetét kelti az emberben. Jóllehet az ember mindezen említett élmények közben az ágyában fekszik. Nincs ott se lépcső, se forgalom, se autóbusz, se sütemény. Aki álmodik, azt olyan benyomások érik és olyan látvány fogadja, amely nem létezik a külvilágban. Az, hogy az ember álmában olyan dolgokat lát és érez, amik a "külvilágban" anyagként nem léteznek, nagyon világosan alátámasztja, hogy a "külvilág" teljes mértékben benyomásokból áll.

A materialista filozófia hívei, főként a marxisták haragra gerjednek, ha ezt a tényt, vagyis az anyag lényegét megemlítik előttük. Marx, Engels és Lenin felszínes és tudatlan elképzeléseire hivatkozva lázasan példálóznak és magyarázkodnak.

Pedig arra is kellene gondolniuk, hogy mindez álmukban is megtörténhet: álmukban olvassák a Das Kapital-t, álmukban vesznek részt a találkozókon, álmukban kerülnek összetűzésbe a rendőrséggel, vagy álmukban találja el őket egy kő és álmukban érzik fejükön a seb lüktetését. Ha valaki álmukban megkérdezi őket, akkor is "anyagnak" hiszik a dolgokat, amiket látnak. Pontosan úgy, ahogyan ébrenléti állapotban azt gondolják, hogy amit látnak, az anyag. Ám akár álomról legyen szó, akár a mindennapi életről, minden, amit az ember lát, tapasztal, érzékel, az egy-egy benyomás.

 


 

2012-02-18 18:15:09

A honlapról | Beállítás kezdőlapként | Hozzáadás a kedvencekhez | RSS Feed
A honlapon talaláható összes dokumentum szerzői jog megfizetése nélkül másolható, nyomtatható és sokszorosítható, amennyiben a honlapot forrásként tüntetik fel.
(c) All publication rights of the personal photos of Mr. Adnan Oktar that are present in our website and in all other Harun Yahya works belong to Global Publication Ltd. Co. They cannot be used or published without prior consent even if used partially.
© 1994 Harun Yahya. www.harunyahya.com
page_top